A mából visszatekintve 2006-2007 sok tekintetben mérföldkőnek számított a magyarországi információs társadalom történetében. Mind az infokommunikációs technológiák hozzáférési és használati mutatóiban lényeges változások következtek be, mind a policy tekintetében gyökeres átalakulást találunk. 2006-ban lezárult egy fontos korszak, amelyben az infokommunikációs fejlődés ösztönzése a legfontosabb kormányzati prioritások közé tartozott. Ennek a korszaknak ikonja az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), amelynek négyéves útját olyan jelzők szegélyezik, mint a Magyar Információs Társadalom Stratégia, a Sulinet, a Sulinet Expressz programok, az eMagyarország pontok hálózata, a Közháló program, mégis legtöbben a kakaóbiztos számítógépeket övező botrányra emlékeznek. A 2006-os választásokat követő új kormányzati struktúrából – habár kormányoldalon ugyanaz a koalíció maradt – kimaradt az IHM, hatásköreit és feladatait felosztották a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) között.
Jelen bejegyzésben arra vállalkozom, hogy az IHM négyéves tevékenységéről objektivitásra törekvő mérleget készítsek. Mindezt megkönnyíti, hogy mára kikerült a téma a politikai közbeszédből és egy ideje már a kakaobiztos.hu sem elérhető, ahol az IHM tevékenységével kapcsolatosan rendszeresen jelentek meg bírálatok. Az IHM működésének sikeres, avagy sikertelen voltának megítélését meg kell tisztítani a rárakodott előítéletektől és a következtetések levonásában csak az adatokra érdemes támaszkodni. Meggyőződésem, hogy amennyiben sikeres volt a minisztérium munkája, annak látszódnia kell a statisztikákban is.
Rózsaszín napszemüveg – csökkenő digitális megosztottság
Magyarországon az elmúlt tíz évben a számítógépek és az internet folyamatosan terjedt el az otthonokban. Nem beszélhetünk azonban kiugró évekről, nagyjából lineáris bővülés történt ebben az időszakban. A folyamat első a modemes hozzáférés uralta szakaszában (1997-2002) folyamatos gyarapodást figyelhettünk meg, az ezredfordulót követő két-három évben aztán a számítógéppel már rendelkező háztartások gyorsabb sebességre kapcsolnak és 2006-ra már a számítógéppel rendelkező háztartások több, mint felében internetkapcsolat is volt. A számítógépes háztartások meghódítása után (2002-2006) reális esély látszott arra, hogy elindul az a folyamat, amelyet a diffúziós elmélet szerint a gyors bővülés jellemez, legalábbis erre engedtek következtetni a 2007-es eredmények, amelyek az internethasználók táborának nagymértékű bővüléséről tanúskodtak.
Mindemellett az utóbbi években munkáló pozitív folyamatok következtében Magyarországon a digitális megosztottság, vagy digitális szakadék érezhetően (és számottevően) csökkent. Pusztán a hozzáférhető statisztikai adatokra támaszkodva kijelenthető, hogy életkor, településtípus és régiók szerint, a „digitális olló” záródni látszik. Az utóbbi években leginkább a származás, a szubjektív anyagi helyzet illetve a településtípus tekintetében történt jelentős előrelépés, bár a kor és az iskolai végzettség, azaz a digitális megosztottság klasszikus jellemzői továbbra is lényeges szerepet játszanak.
Bíztató nemzetközi összehasonlítás
A fentiekhez hasonlóan a nemzetközi adatok megtekintése után is pozitív benyomásunk lehet, a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarország a régióbeli országokhoz képest nagyot fejlődött az utóbbi években. Az Eurostat adatai sajnos csak a 2004-es csatlakozás óta állnak rendelkezésre. Látható, hogy míg a 2004-es mérésnél – az IHM tevékenységének félidejénél – Magyarország mindössze csupán a nyolcadik helyen áll a tíz ország közül, 2006-ban már az ötödik és 2008-ban újra lépett egy helyet előre. Továbbá, ha egy másik fellelhető adatbázisra (Internet World Stats) koncentrálunk megfigyelhetjük, hogy Magyarország szintén jól szerepel, 2000 és 2008 között a vizsgált országok közül a negyedik legjelentősebb növekedést érte el az internethasználók arányának tekintetében.
1. táblázat: Fejlődés nemzetközi összehasonlításban
Forrás: Eurostat; Internet World Stats, 2009
A probléma ezekkel az adatbázisokkal csupán az, hogy nehezen összehasonlíthatóak egymással. Míg többé-kevésbé pontosan ki tudnánk következtetni a 2000 és a 2008 internethasználói arányokat az egyes országokban, ugyanakkor az egyes adatbázisok más-más populációra vonatkoznak (míg az Internet World Stats a teljes populációt vizsgálja, addig az Eurostat csupán a 16-74 éveseket). Továbbá 2002-ről nincsenek hozzáférhető adatok, így csupán a 2004-2006-2008 relációban tudnánk vizsgálódni, ráadásul egyes országokban, mint pl. Románia, vagy Magyarország volt, míg másokban, mint pl. Észtország nem volt önálló informatikai minisztérium. Mindamellett a fejlődés látványos, az előző időpontokhoz viszonyítva Magyarország kiemelkedő teljesítményt mutat.
Langyos fekete leves
Az IHM tevékenységének tesztelésére több Magyarországra vonatkozó statisztikát is érdemes megnézni, amelyek közül az egyik kétségtelenül legfontosabb a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres mérése, amely az internetkapcsolatok számát rögzíti negyedévenként 2001 óta. Az alábbi ábra mutatja, hogy 2008-ban már 2,3 millió internetkapcsolat volt Magyarországon az alig több mint 300 ezerrel szemben, amit az első adatok tartalmaznak (a lakossági mellett beleértve az intézményi hozzáféréseket is).
1. ábra: Internetkapcsolatok száma Magyarországon 2001-2008
Forrás: KSH, 2009
Az ábrán megjelenített trendvonal arra utal, hogy az IHM tevékenysége nem, hogy segítette volna inkább gátolta az internetkapcsolatok bővülését, legalábbis ami az első éveket jelenti, ugyanis 2005-től jelentősen megugrik a bővülés, ami a 2006-os megszűnés után tovább növekszik. Az eddig megismert tisztán pozitív mutatók mellett itt látjuk először, hogy a minisztérium létrehozása akár káros is lehetett, vagy óvatosabban fogalmazva felesleges volt, de ne ítéljünk csupán ebből.
Hozzáférésből egyes alá
Kevés jó statisztikával rendelkezünk az ezredforduló előtti évekből, amely lehetővé tenne egy elegánsabb elemzési módszer bevetését, azonban azt, ami van kár lenne felhasználatlanul hagyni. Foglalkozzunk egy kicsit az otthoni hozzáférés egyik elemével a számítógéppel, hiszen ez is hozzátartozik az információs társadalom alapvető indikátoraihoz. Ráadásul az IHM tevékenységét rendszeresen bírálták a Sulinet Expressz program miatt, amelynek következtében adókedvezményt lehetett igénybe venni informatikai eszközök vásárlásakor és mint a bírálók állítják ezek gyakorta nem az első számítógép beszerzését jelentették, hanem digitális fényképezőgépet, vagy a meglévő géphez egyéb perifériákat.
Következő vizsgálandó kérdés tehát: Látszik-e az IHM tevékenységének pozitív hozadéka a számítógéppel ellátott otthonok növekedésben? A kérdés vizsgálatához a megszakított idősor-elemzést érdemes használni, a statisztikák a Tárki Háztartásvizsgálatok és a WIP felmérések adatbázisaiból származnak. Mivel maguk a penetrációs adatok egy folyamatos növekedést mutatnak ezért az IHM lehetséges hatását két képzett adatsorral mérjük:
- egyik a két év közötti penetráció különbségeit tartalmazza, azaz hány százalékponttal növekedett a penetráció az előző évhez képest
- másik azt vizsgálja, hogy hányszorosára növekedett a penetráció adott évben az előző évhez képest
Forrás: Tárki; WIP 1992-2006
