2009. november 3-án a készpénzt helyettesítő elektronikus fizetési megoldásokról volt szó a IV. e-Money Symposiumon, ahova különböző technológiák felvonultatása és kvázi élőben, működés közben történő bemutatása mellett, a terület jogi szabályozásának kérdéseit is feszegették a résztvevők. Kis önreklám következik:
A konferenciára az Excenter Kutatóközpont 2008-ban indult és jelenleg is zajló átfogó kutatássorozatának eredményeit vittem, amely a pénzügyi kultúrával ezen belül a készpénzhasználat szerepével a készpénzkímélő megoldások lehetőségeivel foglalkozik. A kutatásban elsősorban a hazai helyzetre koncentrálunk, vizsgáljuk a társadalom megítélését, elvárását az új megoldásokkal kapcsolatban, a csekkfizetések kiváltásának lehetőségeit fogyasztói – szolgáltatói – igazgatási szempontból.
A kutatás két befejezett szakaszának tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzet alapján egyelőre lassú bővülésre lehet számítani. Habár a fejlesztések folyamatosak, de ezek egymás mellett, elszigetelten működnek. A kétséges siker és a szűk források eredményeképpen átfogó kampánynak kicsi az esélye a területen, ugyanakkor csak folyamatos és összehangolt kommunikációval (edukációval) lehetne számottevő eredményt elérni.
A fogyasztók körében készített tavalyi fókuszcsoportos kutatás és az idei online survey eredményei szerint ma már a csekkfizetés kiváltására alkalmas banki és online megoldások is ismeretesek a fogyasztók előtt, ugyanakkor az emberek nagyon nehezen mobilizálhatóak az elektronikus megoldások felé. Megfigyelhető, hogy a praktikus és egyéb szempontok (pl. környezetvédelem) a többséget nem képesek mozgósítani, esetükben egyedül az anyagi haszon lehet ösztönző erő. Jelen helyzetben a lélektani határt elérő anyagi kompenzáció kirívóan magas, amelyet a szolgáltatók a hosszú megtérülési idő miatt nem vállalnak fel.
Kutatásunk második szakaszában azt jártuk körül, hogy a különböző ágazatokban (közüzemi szolgáltatások; infokommunikációs szektor; biztosítótársaságok) milyen fogadtatása lenne egy olyan integrációs törekvésnek, amely az elektronikus számlafizetési megoldások terjedését kívánja ösztönözni. A kutatásunk második szakaszának empirikus gerincét nagyrészt ún. szakértői interjúk jelentették, amelyeket azon vállalatok körében készítettünk (több mint 30 megkérdezett szakember), amelyek jelentős számú lakossági ügyféllel rendelkeznek, ebből adódóan vélhetően nagyszámú „sárga csekkes” számlaforgalmuk van. A kvalitatív kutatásunkat egy 1.000 fős online survey egészítette ki, amely számszerűbb, pontosabb becslést kíván nyújtani a számlafizetők motivációs szempontjairól.
Előadás ppt-je itt
